---

Hogyan indult el a természettudományos labor fejlesztésének projektje, és Ön hogyan kapcsolódott be a munkába?

A Szent Angéla gimnázium matematika és fizika szakos tanára vagyok: az általános iskolában és a gimnáziumban egyaránt tanítok. A természettudományos labor fejlesztésének története akkor kezdődött, amikor megérkeztem az iskolába és megláttam a szertárakban annak szükségét, hogy a készleteket gazdagítani kell a későbbiek folyamán. Ez nyolc évvel ezelőtt történt. Ekkor a munkaközösségünk vezetőjével egyeztetve egy egész nyaramat annak szenteltem, hogy az iskola fizika-szertárát átrendeztem, katalogizáltam, a javítható eszközöket megjavíttattam vagy én magam megjavítottam. Így teljes képet kaptam a felszerelésünkről. Aztán lassanként jöttek a hírek, hogy különböző projektek segítségével eszközbeszerzésekre nyílik lehetőség. Végül tavalyelőtt kaptuk ezt az igen nagyszabású támogatást: a Ferences Ösztöndíj Alapítvány elnyert egy közel hét és fél milliós összeget a Magyar Nemzeti Bank pályázatán, amelyet kizárólag laborfejlesztésre és eszközbeszerzésre fordíthat. 

 

Ez nagy lehetőség és nagy felelősséggel is jár. Hogyan döntötték el, hogy milyen eszközöket fognak beszerezni, illetve hogy ki fogja menedzselni ezt a folyamatot?

Mivel én már korábban elkezdtem feltérképezni a készletet, így a munkaközösség akkori vezetője engem bízott meg annak átgondolásával és összeírásával, hogy pontosan mire van szükségünk. Teljes bizalmat kapva indíthattam el az eszközök beszerzésének menetét, legalábbis annak megszervezését. Eleinte mindhárom iskola magának intézte ezt, ám korábbi tapasztalatainkból tudtuk, hogy bizonyos taneszközgyártó cégektől nem érdemes kis mennyiségben vásárolni, így végül összevontuk mindhárom iskola megrendelését, és az alapítványon keresztül központi beszerzést indítványoztunk. Az anyagi keret adott volt, de az alapítvány felajánlotta, hogy a fennmaradó összeg finanszírozását magára vállalja.
Szentendrén nagyon gazdag és szépen karbantartott az iskola szertára, de azért újabb kiegészítő eszközökre mindig szükség van. Esztergomban kissé megöregedett eszközöket használtak, itt nagy szükség volt a frissítésre. A Szent Angéla nem volt mindig a rend tulajdona: az iskola átvételekor az előző tulajdonosok sok műszert magukkal vittek, de szerencsére olyan antik és gyönyörű kinézetű eszközöket hagytak az iskolában, amelyekről azt gondolták, már nem alkalmasak a használatra. Ezek közül nagyon sokat sikerült helyreállítani, így ma is működnek. Ebben az iskolában főleg a kémia-szertár várt új eszközökre, illetve itt az alapfelszerelésünk is hiányos volt.

 

Hogyan történt a megrendelési folyamat?

Érdekes, hogy még mindig a személyes kommunikáció a legsikeresebb!  Természetesen írásban egyeztettük, hogy mely iskolának mire van szüksége, megkaptam listákat. Ezután elmentem Szentendrére és Esztergomba is, hogy személyesen beszélhessük meg, kinek mire van szüksége. Ekkor még egy nagy munka állt előttem: át kellett nézni, hogy melyik gyártónál milyen árakon tudjuk beszerezni az adott eszközöket. Összevetni az egyes lehetőségeket, mérlegelni az ár-érték arányok alapján. A folyamat végén összeállt egy nagy táblázat, hogy mit, honnan, mennyit, kitől fogunk megrendelni.
Az egész megrendelés a Ferences Ösztöndíj Alapítványon keresztül történt, így az alapítvány ügyintézőjével elkezdtük a vásárlás folyamatát. Minden a Szent Angéla iskolába érkezett be, ami ismét hatalmas felelősség, hiszen minden egyes eszközt a legapróbb alkatrészekig szét kellett szedni - itt többszáz elemről beszélünk - és egyesével ellenőrizni kellett, hogy minden apró alkatrész épségben megérkezett-e.

 

 

Milyen hatása lehet egy iskolában az ilyen beszerzésnek, fejlesztésnek?

Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a beszerzések nemcsak az eszközökről szólnak, hanem a körülöttük megvalósuló szakmai fejlődésről is – mind a diákok, mind a tanárok körében. Mindig nagyon tanulságosak és élménydúsak voltak azok a kis szakmai börzék, amelyeket a különböző műszerek átvételekor folytattunk a kollégákkal. 

 

 

És a diákok számára?

Erre egy nagyon aktuális és nagyon érdekes példát tudok mondani. A Csernobil című sorozat felkeltette a diákok érdeklődését a sugárzással kapcsolatban. Esztergomban – mivel korábban nem rendelkeztek ezzel az eszközzel – kértek egy radioaktív sugárzást mérő Geiger-Müller számlálót és hozzá sugárforrást. A sugárzás esetében olyan dologról van szó, amit nem látok, nem érzékelek, mégis hatással van rám: azt hiszem, hogy ezek megtapasztalása különösen is fontos. Az eszköz használata egyszerű: van egy számláló,illetve a radioaktív preparátum. Amikor távol vannak egymástól, akkor csak 1-2 pittyegést lehet hallani, de ha egészen közel hozom a számlálót, akkor nagyon sűrű lesz a kattogás – épp, mint a filmben is, csak természetesen a kísérleti eszközök nem veszélyesek. Láttam a diákokon, hogy ez valóban érdekelte őket, és fontos nekik a hallott-látott dolgok kézzelfogható megtapasztalása.

 

 

A diákok maguk is végezhetnek kísérleteket az órákon?

Igen. Az Angélában a kollégáim szeretnek kísérletezni: nemcsak bemutatni, hanem a  diákokat is szívesen engedjük kísérletezni. Én pedig figyelek arra, hogy adott eszközökből – persze a kevésbé drága műszerekről beszélve – legyen több, mert akkor csoportmunkában is lehet vele foglalkozni. A nyolcadikosok most például áramköröket mérnek, ehhez vettünk feszültség- és ampermérőket, multimétereket, így egyénileg tudják elvégezni a kísérleteket. Hihetetlenül nagy a különbség az ilyen jellegű tapasztalati munka között és aközött, hogy: „írd fel, számold ki!”. Azt gondolom, hogy nem elég csak messziről látni, ami a tanári asztalon folyik, hanem a legjobb, ha ők maguk tapintják az eszközt, ők végzik el a feladatot. Persze ehhez sok-sok eszköz kell. Főleg emiatt örültem ennek a lehetőségnek. Egyébként azt gondolom, hogy ez nem csak az én szakmáért való rajongásomat tükrözi – a modern pedagógia is azt hirdeti, hogy igenis kellenek ezek az eszközök, kellenek ezek a megtapasztalások. Természetesen nem mindent tudok odaadni a kezükbe, de amit tudok, azt oda is adom. Egyébként meg: gyönyörűek ezek az eszközök…

 

VM / Ferences Alapítvány, Ferences Sajtóközpont